Veszélyhelyzetek megelőzése
A gyermekkori otthoni balesetek megelőzése
Egy-egy apró hiba, figyelmetlenség egy életre szóló következményt okozhat a gyereknél, és egy életre szóló lelkiismeret furdalást a szülőnél.
A gyermeki furfang, fantázia utánozhatatlan. Nincs olyan alapos lista, figyelemfelkeltő tájékoztatás, mely túlszárnyalhatná a kicsinyek leleményességét.
A fiatal csecsemőkor legtöbbet előforduló balesete, mentős zsargon szerint, a "magasból esés". A név találó, hiszen a pelenkázó a baba testmagasságának háromszorosa (mintha egy felnőtt 5 méter magasból esne).
Fontos, hogy az édesanyák kezdettől fogva egy pillanatra se hagyják csecsemőjüket magára az ágyon, pakolón, pelenkázón. Csöngjön bár a telefon, sípoljon a tejforraló, kiabáljon a másik gyerek, szokják meg, hogy a babát magukkal viszik, a kiságyba teszik, végszükség esetén akár a szőnyegre helyezik. Ugyancsak berögzült mozdulattá kell válni, hogy ha ellépnek, vagy elfordulnak a kicsitől, egyik kezük mindig rajta maradjon. Ha első perctől kezdve ezt teszi az anyuka, beépül a zsigereibe, és a későbbiekben a már izgő-mozgó gyerek is védetté válik.
A néhány hónaposok másik "esésforrása" a hordozó és a babakocsi. Jó állapotban lévő, nem borulós, rögzítő pántokkal ellátottak legyenek ezek az eszközök. A bébihordó könnyen lebillen az ágyról, asztalról, székről, a babakocsi pedig a ráakasztott szatyroktól, az egyenetlen terhelés miatt felborul. A biztonsági öv nélküli gyermek pedig kicsúszhat mindkettőből.
Kis csecsemőknél veszélyforrás még a kiságy, ha rácsai között nagy a távolság, és fulladáshoz vezethet az ágy szélein hagyott ruha, takaró, ágynemű, törölköző. Nem veszélytelen az sem, ha párnák között alszik a pici. A fiatal babáknál a belógatott játékok, csörgők zsinórjai fulladást okozhatnak, ezért soha ne legyen hosszabb 30 cm-nél.
A csúszó-mászó, éppen tipegni kezdő gyermek bármiben meg tud kapaszkodni, és az nem áll biztosan a helyén, bizony magára borítja azt. Polcok, fiókok, lámpák, székek, mind megannyi veszélyes tárgy, ha könnyen borulnak, ha nem elég stabilak. Ez a korosztály mindent ki akar próbálni, mozgása még bizonytalan, veszélyérzete még nincs. Mindenre felmásznak, bátran nekivágnak a lépcsőknek akár lentről, akár fentről, ezért szükséges annak mindkét irányból a lezárása.
A kisdedek nagy felfedezők. A legeldugottabb konnektort képesek megtalálni, a legrejtettebb résben képesek gombot találni, és a fiókok legtávolibb részéből tudnak ollót, kést és egyéb veszélyes eszközt előkotorni. A lakásban lévő konnektorok, kábelek nagy kihívás a gyerekeknek. Elhelyezkedésük pont egy mászó kisgyermek szem magasságában van, legyen az bármilyen eldugott helyen is. A gyerek pedig biztosan belenyúl, vagy beledug valamit, ha nincs biztonsági dugasz benne. Ez pedig csak egy pillanat műve.
Az áramütés veszélye a fürdőkádban legnagyobb, ha a közelben hajszárítót, hajsütő vasat hagyunk, mely nincs a konnektorból kihúzva. Életveszélyes hajszárítót használni fürdés közben, vagy vízzel telt kád közelében, hiszen az bármikor beleeshet a vízbe.
Ennek a korosztálynak egyik gyakori otthoni balesete az apró tárgyak, játékdarabok, pénzérmék, magok, kukorica, és egyebek megkaparintásából származnak. Ezeket aztán előszeretettel dugják az orrukba, fülükbe, még gyakrabban a szájukba. Az idegentestet aztán jobb esetben lenyelik, rosszabb esetben félrenyelik, azaz a légútjaikba csúszik az apró tárgy. Nem véletlen van minden nap úgy nevezett kórházi idegentest-ügyelet a gyermekeknek, és bizony munkájuk is akad bőven.
A következő és az ártatlan gyermeket egy életre megnyomorító, eltorzító baleset a forrázás. Soha nem szándékos, de mindig gondatlanság következménye. Alapkövetelmény, hogy ne lábatlankodjon a gyerek a konyhában főzés közben. A lábasokat mindig füllel befelé és a belső lángokra tegyük. Ne tegyünk földre, asztal szélére forró ételt, italt tartalmazó lábast. Kávézás, teázás közben gyermek ne legyen a kezünkben. Fürdővíz készítésénél mindig hidegvizet eresszünk először a kádba. Ha a csaptelep nem keverő, figyeljünk, nehogy a gyerek a forró csapot véletlenül megnyissa fürdés közben. A náthás gyermek inhaláltatása gyakran végződik forrázásban.
A forró vasaló égési sérüléseken kívül súlyánál fogva, egyéb sérülést is okozhat, ha magára rántja a kicsi.
Az egyik leggyakoribb otthoni baleset a mérgezés. A gyógyszerek méretüknél, színüknél és gyakran édes bevonatuknál fogva nagy csábítást jelentenek, még a nagyobbaknak is.
Mérgezési veszélyt jelentenek a különböző vegyszerek, tisztítószerek, melyeket legtöbbször a mellékhelységben, WC-ben, fürdőszobában, kamrában tárolnak, a földön. Tudomásul kell venni, hogy a kis lurkók mindenhova bejutnak és még a biztonsági kupakot is ki tudják nyitni egy váratlan pillanatban. Különösen veszélyesek a permetezőszerek és a marószerek, és ha ezeket nem az eredeti üvegben tárolják még veszélyesebbek, hiszen ilyenkor még a csere lehetősége is fennáll.
Mérgezés esetén keressük meg a google-ban a termék biztonsági adatlapját, olvassuk el az elsősegély-nyújtási intézkedéseket, majd minél hamarabb keressük fel a legközelebbi sürgősségi betegellátó központot!
A gyermekkori otthoni balesetek megelőzésének tízparancsolata:
1.Már újszülött kortól gondoljunk arra, hogy leeshet, soha ne hagyjuk magára!
2.Polcokat, bútorokat, ajtókat rögzítsük, ne rántsa magára, ne csapódjon rá!
3.Lépcső fel és lejáróra tegyünk biztonsági rácsot!
4.Hosszú zsinórok, szíjjak, fejnél hagyott ruhadarabok fulladás veszélyt okozhatnak!
5.Konnektorokat dugaszolóval védjük, elektromos eszközhöz ne férjen kisgyerek!
6.Apró tárgyak ne kerüljenek kicsik kezébe!
7.Vegyszereket, tisztítószereket magasan és zárt helyen tároljuk!
8.Gyógyszereket mindig gondosan zárjuk el!
9.Forrázás, égés egy életre szóló nyomot hagyhat!
10.Ablakokat biztonsági zárral lássuk el!
Alapszabály, hogy módszeresen pásztázzuk át a lakást, próbáljunk minden veszélyforrást kiiktatni, lehetőleg ne hagyjuk magára a kisgyermeket és főleg ne gondoljuk, hogy velünk ez úgysem történhet meg!
