Helyes mozgásfejlődés
A csecsemő kezdetben mozgással fejleszti az idegrendszerét, az egyszerű mozdulatokból alakulnak ki az egyre komplexebb mozgásformák, melyek mindig beépülnek az előzőbe. Megfelelő teret kell biztosítani a mozgásfejlődéshez. A normál testtartás kialakításában a hason fektetés és a kúszás, mászás döntő jelentőségű!
Az újszülött mozgása már méhen belül elkezdődik. Már ott fordul, rugdos, markol, ütöget, ölel. Ezek a mozgások a vízben lebegve igen könnyűek, viszont a "szárazföldön" már nehezebb, és bizony több hét is eltelik, mire újra sikerül megismételni őket. Először a fej- és kézmozgások aktiválódnak a tárgyak megszerzése céljából, majd megtanul hason fekve játszani és fordulni, melyet már könnyen követ a kúszás, a mászás, a felülés és a járás.
A csecsemő helyes mozgásfejlődési sorrendje:
A csecsemő egészséges és attól eltérő fejlődése részletesen:
1. HÓNAP
Mozgás fejlődése:
Érzékelés fejlődése:
Kognitív funkciók: (észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás)
Rendellenes:- ha a mozdulatai mindig feszítő jellegűek
2. HÓNAP
Mozgás fejlődése:
Érzékelés fejlődése:
Kognitív funkciók:
Rendellenes:
3. HÓNAP
Mozgás fejlődése:
Érzékelés fejlődése:
Kognitív funkciók:
Rendellenes:
4-5. HÓNAP
Mozgás fejlődése:
Érzékelés fejlődése:
Kognitív funkciók:
Rendellenes:
5-6. HÓNAP
Mozgás fejlődése:
Érzékelés fejlődése:
Kognitív funkciók:
Rendellenes:
6-7. HÓNAP
Mozgás fejlődése:
Érzékelés fejlődése:
Kognitív funkciók:
Rendellenes:
7-8. HÓNAP
Mozgás fejlődése:
Érzékelés fejlődése:
Kognitív funkciók:
Rendellenes:
8-9. HÓNAP
Mozgás fejlődése:
Érzékelés fejlődése:
Kognitív funkciók:
Rendellenes:
9-10. HÓNAP
Mozgás fejlődése:
Érzékelés fejlődése:
Kognitív funkciók:
Rendellenes:
10-11. HÓNAP
Mozgás fejlődése:
Érzékelés fejlődése:
Kognitív funkciók:
Rendellenes:
11-14. HÓNAP
Mozgás fejlődése:
Érzékelés fejlődése:
Kognitív funkciók:
Rendellenes:
12-15. HÓNAP
Mozgás fejlődése:
Érzékelés fejlődése:
Kognitív funkciók:
Rendellenes:
A csecsemő mozgásfejlődése az első, önálló lépések megtételével véget is ér, majd kezdetét veszi a kisgyermekkor, amikor a mozgások harmonizálása folytatódik, valamint az intenzív egyensúlyfejlődés még hosszú ideig tart, melyek akkor lesznek problémamentesek, ha az önálló mászás és a járás is szabályosan, szimmetrikusan zajlott.
A mozgásfejlődés több hónapos lemaradása esetén forduljon szakemberhez! A rendszeres tornáztatás hatására az izmok megerősödnek, a mozgások koordinálttá válnak.
A kisgyermek helyes mozgásfejlődési sorrendje a következő:
Miért fontos a hason fektetés?
A hason fekvő helyzetet először is meg kell szerettetni az újszülöttel!
Kezdetben csak egy-két percet tud hason fekve eltölteni, ezért naponta gyakran tegyük hasra éber állapotban. Hason fekvő helyzetben tudnak megerősödni a nyak-, a hát- és a karizmok. Az újszülött még gyenge izmokkal rendelkezik a fejének megtartásához, hiszen ekkor a testsúlyának jelentős részét a fej súlya adja. Folyamatos gyakorlással elérhetjük, hogy felemelve tudja tartani a fejét, és hason fekve csodálja a körülötte lévő világot.
Az első hetekben már kezdjük el motiválni az újszülött babánkat, fektessük a mellkasunkra, ekkor ő megemeli a fejét, mivel látni szeretné az arcunkat, eközben megfeledkezik arról, hogy tulajdonképpen hason fekve dolgozik.
1-2 hónapos korban minden ébrenlétkor néhány percre tegyük hasra, és próbáljuk egy érdekes játékkal felkelteni a figyelmét. Ekkor már jobb illetve baloldalra is egyformán képes elfordítani és letenni a fejét.
3-4 hónaposan már rövid pihenésekkel 10 percig is képes hason fekve nézelődni, ha sírni kezd, fordítsuk át a hátára, és meg fog nyugodni. A hason fektetés gyakoroltatásának elmulasztása miatt veszélybe kerülhet a kúszás és a mászás elsajátítása.
Az aszimmetrikusan feszülő nyakizmok görcse miatt nem tudja sem tartani, sem elfordítani a fejét. A nyakizmok szimmetriája kulcsfontosságú a hason fektetés gyakoroltatásakor.
5-6 hónapos korban akár 20-30 percig is képes hason fekve játszani kisebb pihenőkkel.
A hason fektetés gyakorlása erősíti a nyak-, a kar- és a hátizmokat, gyakorlatilag a babánk saját magát edzi és izmosítja, mi pedig majd láthatjuk, az a csecsemő jut el időben a mászásig, akivel megszeretettük a hason fekvést.
Miért fontos a kúszás?
6-7 hónaposan eleinte körbe-körbe halad a saját tengelye körül, hátrafelé kezd tolatni, majd hason fekvésből már képes kúszni. Fokozhatjuk a kúszási kedvét egy-egy különös játékkal. Kúszás közben tovább erősödnek az izmok, eleinte az azonos oldali végtagok segítségével halad előre, majd néhány hét gyakorlás után a váltott végtagmozgások alapjai is megjelennek.
7-8 hónapos korra összerendeződik a mozgás és már képes kúszni előrefelé is, majd nemsokára négykézlábra áll, és mászásra vált. A kúszás képezi a mászáshoz szükséges kar-láb koordináció alapját tehermentes, hason fekvő helyzetben a Galant reflex segítségével.
Feltétlen forduljon szakemberhez, ha a kisbabája kúszáskor nem használja a lábait, azokat nyújtva tartja vagy csak az egyik lábával tolja magát előre! A kúszás a jobb és a bal agyfélteke összekapcsolódásáért felelős, kimaradása esetén a két testfél harmonikus együttműködését akadályozza mind mozgás, mind látás és esetleg gondolkodás terén.
Miért fontos a mászás?
1. A gerinc szerkezeti fejlődését segíti, tehát ortopédiai szempontból lényeges.
A mászás alapozza meg a helyes gerincgörbületek kialakulását. Négykézláb helyzetben a felemelt fej lehetővé teszi a nyaki és a deréktáji gerinc szakaszon a megfelelő homorulat kialakulását. Az a csecsemő, aki nem mászott, csak egyenes háttal ült majd felállt, annak a gerincgörbületei nem tudtak kialakulni, így ő hanyagtartás miatt veszélyeztetetté válik gyermek illetve serdülőkorában a gerincbetegségekre. Ezen az időszakon kívül soha többé nem fogunk kézen is (négykézláb) járni, tehát a mászás fontos a csecsemő kar- és hátizmainak erősödése szempontjából. Az erős kar- és hátizomzat egészséges gerincfejlődést tesz lehetővé.
2. A két agyfélteke összekapcsolódását eredményezi.
A két agyfélteke tökéletes összekapcsolódását eredményezi a szabályos mászás. Az agy érése szempontjából elengedhetetlen a mozgásminták szabályos sorrendje, hiszen az agy érésekor is egymásra épülő folyamatokról van szó. Fontos, hogy a felülés, felállás, járás ne előzze meg a mászást, ill. ne maradjon ki.
3. A koordinációnk alapját képezi, mely hatással lesz a tanulásra és a viselkedésre.
A mászástanulás egy hosszú folyamat. 1-2 hónapos korban kezdődik a hason támaszkodással, melyet 6-7 hónapos korra sikerül tökéletesíteni, ekkor már egyformára nyújtott karokon és tenyéren kell tudni támaszkodni. A koordináció szempontjából ez azt jelenti, hogy a test felső részét felemeli a talajról, így képes két kézen egyensúlyozni, sőt egy kézen is, például játékért nyúláskor. 7-8 hónapos korban a koordináció tovább fejlődik, a lábait a hasa alá húzza és elkezdődik a négy ponton egyensúlyozás, az előre-hátra hintázás.
Majd az ellentétes kéz és lábmozgás gyakorlása következik, ez a mászás, mely a koordinációnk alapja. A mászás kezdete 8-9 hónapos korra tehető, a járásé 12-15 hónapos korra, tehát a csecsemők 4-5 hónapig négy végtagon mászva tudják gyakorolni a váltott kéz és lábmozgást, a koordináció alapját, miközben fejlődik a térlátásuk is.
A térlátásnak jelentős szerepe van a dyslexia kivédésében, ugyanis sortévesztés miatt a gyermek nem motivált a tanulásra, zavarja az órát, a pedagógusok pedig hiperaktivitásra gyanakodnak. Ez a kapcsolat a mászás kimaradása, az olvasási-tanulási nehézség és a viselkedési problémák ismeretében.
RENDELLENES MOZGÁSFEJLŐDÉS KÖVETKEZMÉNYEI
Miért bátortalan a játszótéren?
A bátortalanság okai csecsemőkorra vezethetők vissza. Amikor az újszülött kisbabánkat felvesszük az ágyából és függőleges helyzetben tartjuk, akkor a fej és törzs tartásáért felelős reflexek segítik középen tartani a fejét már 3 hónapos korban. Ebben a korban egy kissé ferdén tartott fej vagy ha, az egyik oldalra kevésbé szívesen fordította a fejét, elegendőek ahhoz, hogy a feszülő nyaki és törzsi izmok miatt ne legyen képes a fejét minden pillanatban közép helyzetbe állítani. A feszülő izmok miatt a fejtartó reflex nem tud stabillá válni.
A játszótéren pedig a korai izomfáradás miatt egy-egy hirtelen egyensúlyi szituációban (hinta, csúszda) a fejtartó reflex nem tud megfelelően működni, ezért bizonytalan lesz a gyermekünk egyensúlya. Mi pedig félénknek és bátortalannak látjuk őt.
Miért nem tud bukfencezni?
Normál esetben, amikor a kisbabánk önállóan felül majd feláll, akkor a törzsét testtartásért felelős reflexek segítik függőleges helyzetben tartani. Ezek a reflexek az ülés, az állás ideje előtt már túlműködhetnek. A túlműködés jelei a háti és a nyaki izmoknál már néhány hónapos korban szembetűnőek (pl. az 1-2 hónapos kisbabánk nem teszi a vállunkra a fejét, inkább emelve, egyenesen eltartja tőlünk, hason fekvő helyzetben 1-2 hónaposan a fejét hosszasan emeli, de elfordított helyzetben a fülére letett fejjel nem tud pihenni, sokat sír emiatt hasfájósnak hisszük, nyugtalanok, rosszul szopiznak, éjjel sokszor ébrednek).
A kisbaba fejét, törzsét egyenesen tartó izmok fokozott működése idő előtt életre hívja az egyenes tartásért felelős reflex csoportot. Sajnos az állás és a járás tanulása során is ezek a túlműködő izmok illetve reflexek a felelősek a lábujjhegyen állásért, járásért. A túlműködő reflexek nem teszik lehetővé, hogy a gerinc melletti izmok képesek legyenek ellazulni és megnyúlni.
Bukfencezéskor pedig a gerinc nyaki, háti, deréktáji szakaszain kell folyamatosan végig gördülni, mindegyik szakaszt fokról fokra kell tudni megnyújtani, de túlműködés esetén az izmok illetve reflexek ezt a nyúlást nem teszik lehetővé. Emiatt nem képes bukfencezni vagy csak egyenes háttal szinte eldől.
Miért nyomja túl erősen a ceruzát?
Az újszülött reflexes kéz mozgásai méhen belül elkezdődnek, már ott ütöget és markol. Születés után a kezek zárt ökölben vannak, normál esetben a hüvelykujj kívül van. Ez az úgynevezett markoló reflex, amely fokozatosan oldódik, 4 hónapos korra fogás-elengedéssé alakul át. Amikor ez a markoló reflex valamilyen okból bizonyos erőséggel fennmarad, akkor bizony görcsösen fogja a kisgyermek a ceruzát.
Izomtónus eloszlási zavar, agyi oxigénhiány, méhen belüli tartási rendellenesség esetében a feszülő izmok, inak a felelősek a markoló reflex fokozódásáért. Feszülés előfordulhat a nyaki, háti, hasi vagy a felső végtagi izmoknál. Ha ezeken a helyeken csak részlegesen oldódik meg a feszülés, a reflex nem tud teljes mértékben gátlás alá kerülni. A feszülő izmok nem engedik, hogy a kéz ellazulási képessége kialakuljon.
Rajzoláskor, íráskor pedig egy speciális szorítás, lazítás kombinációját használjuk. Közepes erővel fogjuk a ceruzát, ugyanakkor lazán mozgatva színezünk, írunk. A fennmaradt markoló reflex miatt túl erős a fogás, így nem képes a laza mozgatásra, emiatt pedig szinte átlyukad a papír.
Miért izeg-mozog az iskolapadban?
7 hónapos kor körül kialakul a szabályos (kommandós) kúszás, azaz váltott kar-lábmozgással húzzák magukat a hasukon. A Galant reflex segíti a kúszó mozgást, ha elérte célját aktivitása lecsökken.
Ha a reflex aktív marad a kúszás beindulása után, akkor kisgyermekkorban a gyermeket zavarja az öv, a nadrág dereka, ülve izeg-mozog, mert a szék támlája is idegesíti a derekát.
Miért lesz dyslexiás?
Oka lehet: születéskor fellépő oxigénhiány, neurológiai eltérés, genetikai elváltozás vagy akár egy méhen belüli tartási rendellenesség. Korai figyelmeztető jelek lehetnek: a gyermek későn kezd beszélni, fáradékony, lassú tempóban fejlődik, gyenge a ritmusérzéke, magatartásproblémái vannak, szorong, frusztrált, szegényes a szókincse, ügyetlen a finommozgásokban.
Mászás közben fejlődik a térlátás.
A térlátásnak jelentős szerepe van a dyslexia kivédésében, ugyanis amikor lépünk a jobb kezünkkel, akkor a bal szemünkkel is ránézünk a jobb kézre. A szemünk ekkor tanul meg átnézni a test középvonalán. Ez pedig olvasáskor fog kamatozódni, hiszen az olvasott oldal közepén nem fog a szemünk sort téveszteni. Sortévesztés esetén sajnos az olvasott szöveg értelmetlenné válik.
Forrás: Dankuliné Gazsovics Edit DSGM Szakgyógytornász