Csecsemő hozzátáplálási irányelv.

Hozzátáplálás egy olyan időszak, amikor a baba anyatejes/tápszeres táplálása kiegészítésre szorul már, de nem csak a tápanyagok miatt, hanem az allergénbevezetés miatt is fontos a megfelelő időzítés. 

MIÉRT KELL A HOZZÁTÁPLÁLÁS, mi a 3 cél?

Minőségi kiegészítése az anyatejnek/tápszernek (CÉL3). 6 hónapos kor után önmagában  már nem nyújtanak elég tápanyagot egy kisbaba táplálására. Az anyatej is ugyanolyan jó marad, de a gyermek testsúlykilogrammra vetített igényei változnak meg (pl. folyadékigény). A vasraktárak ekkorra már terminusra született babák esetében is kimerülnek, éppen ezért nagyon fontos a hozzátáplálás megfelelő összetétele (nem maradva a burgonya-répa-alma szentháromságon, és végképp nem maradva a püréken hónapokig). 

Fejlődés (CÉL2). Új készségek, képességek, melyekhez mind tapasztalat kell: azaz evés.  Hogyan továbbítsa a nyelvével a pürét, majd nyelje le? Hogyan kanalazzon? Hogyan fogjon meg, tegyen a szájába, rágjon meg 1-2-3-4-soksok foggal egy falatot? Mi van, ha nem kellemes, hogyan kell kiköpni? Nekünk, felnőtteknek ezek egyértelmű készségek, a babáknak ezt mind maguktól kell megtanulniuk.

Egészség, allergiaprevenció (CÉL1). A gyakori táplálékallergénekkel való találkozás a megfelelő időben, mennyiségben csökkenti a későbbi allergia, atópiás dermatitis kialakulásának esélyét. Az allergénekkel való találkozás szájon át történjen.    

 Az új kutatások szerint a gyakori ételallergének (tejfehérje, tojás, földimogyoró, halak, tenger gyümölcsei, szója, búza, diófélék, mandula stb. ) bevezetésének halasztása fokozza az allergia kialakulásának kockázatát. Éppen ezért az aktuális ajánlások már 6 hó. körül javasolják a gyakori ételallergén bevezetését a nem magas allergia-kockázatú babánál. Kis mennyiséggel indulunk, fokozatosan emeljük az adagot, és ami legalább ennyire fontos: a már bevezetett allergént rendszeresen adni kell.  (heti 2-3 alkalommal) A korai bevezetés szájon át mintegy "védőoltásként" működik a gyermek szervezetében, amennyiben kis mennyiségben, fokozatosan kínálod a gyermekedet.                                                                                                

Az életkorilag biztonságos (krém az ételbe keverve/pasztává őrölve és ételbe keverve) formában A                BABÁKNAK TALÁLKOZNIUK KELL A FÖLDIMOGYORÓVAL 4-6 hós kortól kezdve.

FIGYELEM: nem lehet elkerülni a földimogyoróval való találkozást, hiszen a háziporban lévő földimogyoró fehérje bejuthat a baba szervezetébe belélegzés útján is (egy szobában ha ilyet fogyasztottak akár napokkal korábban, de ilyen a repülő, a busz, az osztályterem, stb. is!), vagy sérült bőrön keresztül is (pl. ekcéma).- ezeken a kapukon bejutva SOKKAL SÚLYOSABB reakciót adhat, mint szájon keresztül!! 

Soha se adjon csecsemőnek vagy kisgyermeknek egész mogyorót, vagy hígítatlan mogyoróvajat, mert megfulladhat tőle. A NIAID táplálási irányelvei szerint a mogyoró biztonságosan adható vízzel pépesítve fiatalabb babáknak, továbbá adható lágy mogyoróvaj vízzel pépesítve, lágy mogyoróvaj pürésített gyümölcsökkel és zöldségekkel keverve, és porított mogyoróvaj vagy mogyoróliszt pürésített gyümölcsökhöz és zöldségekhez keverve. 

BLW babák kaphatnak földimogyorós pufit, földimogyorókrémmel készített főtt vagy sütött darabos ételeket. 

Tanácsok:

Legelején az a legjobb, ha a szülő ölében ül a pici baba, talpa legyen megtámasztva. 

Tápanyag dús ételt kínálj az anyatej/tápszer mellé napi 1-2x, és egyél vele! 🙂

A babának arra van szüksége, hogy felfedezze a szájával és a kezecskéivel egyaránt az ételeket.

Sima kispohárból tanítsd inni a hozzátáplálás elején babavízzel vagy felforralt és visszahűtött csapvízzel!

Ne legyenek a pürében pici, puha darabok sem (később sem, vagy darabos vagy pürés az állag, de ne keveredjen, hiszen ez öklendezést vált ki általában)!

A kanalat ne dugd bele a baba szájába! Finoman érintsd a FELSŐ ajkaihoz (alsóhoz érintve nyelvkilökést okozhat), és hagyd, hogy ő "kapja be", és fogyassza el róla a falatot! Legyen aktív részese a táplálásnak!

Ne törölgesd a baba száját, arcát popsitörlővel ( zsíros érzetet hagy ott és illatos is), kanállal a felesleget se kanalazd le (ösztönöset ki fogja ekkor nyitni a száját, így megakasztva az evést)!

A babának meg kell tanulnia: mozgatni az ételt a szájában és lenyelni azt (öklendezés és nyelvkilökés nélkül), a nyelvét egyik oldalról a másikra mozdítani, majd az ételt a fogak/íny területére juttatni, hogy majd ott rágja, ha eljön az ideje.

Akkor jöhet a következő falat, ha a baba az előzőt lenyelte, és érdeklődik továbbra is (mennyiséget ő állítja be).

Jól jöhet egy speciális rágóka, mely a fogzási fájdalmakat is csillapítja, illetve segít a rágás tanulában, száj/arcizmok erősítésében.

Püréket kínálj először, így a baba megtanul először nyelni, aztán jön majd a rágás tanulása. Püréket enni más technikát igényel tőle, mint a szopizás vagy a cumisüvegből történő evés. Evésnél a nyelv segít a falatképzésben, úgy, hogy az étel mozgatását a száj elejéről hátrafelé segíti. Előfordulhat, hogy eleinte a baba még nem csukja rá a száját a kanálra, ez később is kialakulhat.

Hagyd, hogy a baba maszatos legyen, nem kell törölgetni (főleg nem popsitörlővel az arcát)! Az agy jelet kap arról, hogy a pofin lévő maszat maga az az étel, ugyanaz, ami a szájban van, így összekötve alakul ki a megfelelő érzet, hogy mi a teendő vele (evés/rágás).

Ne használj nehéz, mozgásban akadályozó előkéket! Könnyű, kicsi, vízhatlan előke vagy pamut a legjobb.

Az evés az érzékelés koordinációját kívánja a babától: látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés, egyensúlyi helyzet, testtudat.

Az ételeknek, italoknak nem csupán ízük van: egy őszibarack például virág-illatú, édes, szőrös, belül puha és más színű esetleg, levet ereszt, ha beleharapunk roppan a héj, elolvad a szájban, stb. (babához mérten ebből ő is rengeteget érzékelhet- persze héj nélkül)

Friss, házi ételeket preferáljunk!  Az üveges bébiételek egy sor szenzoros élménytől/tapasztalattól fosztják meg.

Figyelj a hőmérsékletre, ami sósabb jellegű ( pl. húsos-zöldséges menü)- legyen meleg, de NE forró! Ami gyümölcs, az lehet szobahőmérsékletű, ami tejtermékes az lehet hűvös (nem jéghideg). Érje őt mindenféle hőmérséklet is!

A szuperérzékelő gyerekek (keserű) kezdetektől elutasítják a zöldségek egy részét.

Ne ijedj meg, ha grimaszol! Neki ízrobbanás az őszibarack is.  Egyértelmű lesz, ha nem ízlik neki valami vagy valamiért nem nyeri el a tetszését: ki fogja köpni és tiltakozni fog. Ilyenkor kínálj mást, ne tukmáld, majd pár nap múlva próbáld újra valami mással vegyítve/más fűszerezéssel (igen, legyen fűszerezés pár hét múlva már)!

Olyan étel-kombinációk legyenek, amit mi is megennénk (pl. máj-körte fura, vagy csirkemell-dinnye szintén fura)

Szuper, ha az ingerek összeillenek, ezért a módosított családi menü szuper (pl. ha fokhagyma illat van a családi ebéd miatt és erre ő körtét kap, az nem passzol számára.. más az illat és más az íz/látvány)

Az újbóli kínálás a kulcs, hogy a gyermek sokféle ételt elfogadjon idővel. Ez általában 8-10 alkalmat jelent, de nem egymás utáni napokon.

Mutasd meg neki, hogyan kell enni, inni (kicsit elnagyoltan)!

Mondd el neki, mit kap, mesélj az ételekről, alapanyagokról bármilyen pici is még ( nevezzük el pl. szupererő husipürének)!

Kóstold meg, amit adsz neki!

TÁPANYAGPÓTLÁS

Nem az étel mennyisége, hanem az összetétele a döntő, a fontos. Nem gyümölcslé, nem krumpli hetekig, hanem fehérjék (húsok, tejtermékek, hal, tojás), vas (húsokban lévő szívódik fel jobban), kalcium (anyatej/tápszer mellett tejtermékek), vitaminok, rostok, ZSIRADÉKOK (olívaolaj, kókuszzsír, zsíros sajtok, vaj, avokádó, krémesen-összetörve és keverve valamibe: dió, mandula, stb.). Azaz 3-4 kanál is elég lehet, ha abban a tápanyagösszetétel jó.

Ételek állagai ekkor:

Pürés babánál, picit folyós de nem teljesen (méz-állag, de aztán hamar pürés állag) A PÜRÉBEN NINCS DARABKA, EZ TELJESEN SIMA!! VAGY ha a baba BLW-zik, puha falat (anya ujjai között könnyen összenyomható). BLW-nél kiemelten figyeld (amúgy is) az étrend összetételét (vasdús ételek, húsok, nagyon puha falatok, jól ülés, megfelelő kalória, stb. – ez a módszer szakmai felügyelettel működhet, ha a baba is vevő rá, szuper ötlet!).

Napi 1x, max 2x kínáld étellel, szoptatástól és tápszertől független (EZ AZ ALAP, tápszerből ekkor kb. 500-600 ml/24 óra általában, anyatejből igény szerint – de napi többször). A baba feladata eldönteni, mennyit kér az ételből, a szülőé pedig a megfelelő ételt biztosítani (ételfajta, helyszín, időpont).

Mennyiségek:

NE legyen elvárásod, grammod, a baba annyit egyen, amennyit szeretne (akarata ellenére főleg nem etethető). 

Ha pürés a baba, ne pürézzetek sokáig (néhány hétig csak), amint a baba ülési pozíciója megvan, jöhetnek a puha darabos falatok, szintén tápanyagdúsan!

Konyhatechnológia: 

Párolás, sütés, főzés, grillezés, fűszerezés, pürésítés, zöldség alaplé készítés- ezzel higíts, ha kell, NE VÍZZEL!

Ételkészítéshez használj külön sérülésmentes főző-sütőedényt, párolókosarat, turmixgépet!

Vegyszermaradvány és bélféregpeték miatti alapos tisztítás, mosás javasolt! A féregfertőzés fejlődéselmaradást is okozhat.

BÁZIS-ALAPOK (melyekbe könnyen keverhető bármi, vagy jó alap-kiegészítők, lehet belőlük többet enni rögtön): burgonya, édesburgonya, sült/párolt alma, gabonák, Utána: fehérjék, gyümölcsök-zöldségek, húsok – ne a sorrendet nézd, hanem az idényt, az ízt, állagot, és ha lehet, te is hasonlót egyél (illat). 3-4 naponta jöhetnek folyamatosan az újdonságok.

A bázisba minden más fontos tápanyag belekeverhető (pl. hús), variálható darabosan is kínálva, hiszen első hetekben biztos, hogy nem üres marhapürét kínálunk a babának.

pl.: 1. nap: édesburgonyapüré — 3-4. nap: édesburgonyapüré sült pulykahusival (nem időzünk a bázisalapoknál hónapokig, nincs önmagukban benne elég tápanyag!!!), 2 hét múlva: édesburgonyapüré, sült pulykahusival, vajjal, görög joghurttal (szénhidrát, zsiradék, vas, kalcium)– BLW-nél: sült édesburgonya hasábok– sült édesburgonya hasábok+ pulyka+zabpehely+tojásból fasírt rudacska, joghurt mellé.

A pürék eleinte egy, két összetevősek, majd 1-2 hét múlva jön a tápanyagokkal való feltöltés fehérjékkel, vassal, szénhidrátokkal, zsírral: azaz a pürébe hamar kerül hal/gabonaféle/hús/tejtermék/tojás, stb, a gyermektől függően. Erre azért volt szükség, mert a hozzátáplálás elsősorban, általában nem mennyiségileg ad hozzá a gyermek tápanyag ellátottságához (az anyatejen és/vagy a tápszeren kívül), hanem minőségileg: kell a plussz vas-, kalcium, fehérjék, zsiradékok, omega-3 zsírsavak, hogy ne csak kizárólag almát és répát egyen hónapokig. A pürék állaga is változik, a kicsit folyósabb püréktől hamar eljutunk a "megáll a kanál benne" pürékig. Darabokat nem teszünk bele, mert a baba attól öklendezne. Egynemű pürék, csak a sűrűségük változik.

A csecsemő kapjon sokféle gyümölcsöt és zöldséget! Ne csak édesebb ízű zöldségeket és gyümölcsöket, hanem semleges és kissé keserűbb ízű zöldségeket/gyümölcsöket (pl. brokkoli, spárga, cukkini, avokádó) is kapjon a csecsemő!  

Gyümölcsök:

Elsőként választandók: alma, őszibarack, sárgadinnye, meggy, cseresznye, hámozott szilva, körte, déligyümölcsök (narancs, banán, mangó stb.), avokádó. – Kezdetben csak kis mennyiségben adjunk apró magvas, nehezen tisztítható, illetve esetleg hisztamin felszabadulást kiváltó (eper, málna) gyümölcsöket. 

Zöldségek:

 Elsőként választandó zöldségek: sárgarépa, a cékla, burgonya, a saláta, a sütőtök, a szelőtök, a gesztenye, a brokkoli, a mángold, a kelbimbó és a spárga. 

– 8 hónapos kortól: kelkáposzta, karalábé, karfiol (magas rosttartalom) is bevezethető a csecsemő étrendjébe.

 – Spenótot, sóskát magas oxalát tartalma miatt csak hetente egy alkalommal adjunk!

 – Vegyszermentes zöldséget használjunk!

 Friss gyümölcs vagy zöldség hiányában megfelelő módon tárolt mélyhűtött is adható. 

A cékla, feketeáfonya, rebarbara – rózsaszín/piros, nagymennyiségű sárgarépa – narancssárga, zöld spárga pedig zöld színűre színezheti a csecsemő vizeletét.

Hús:

A vashiány megelőzése céljából már a kezdetektől komplettáljuk a főzeléket jól felszívódó vasat tartalmazó hússal, májjal, hallal!

– Csirkemáj (lehetőleg fiatal csirkéé) hetente egyszer adható. 

– Vassal dúsított gabonafélék, továbbá kevésbé jól felszívódó vasat tartalmazó ételek, mint főtt tofu, hüvelyesek, tojássárgája adása is segít a fokozott vasigény kielégítésében. 

– A vas felszívódását a tehéntej/tápszer, tannin (tea), kakaó, növényi rostok gátolják.

 – A magas C-vitamin tartalmú/savanyú pH-jú ételek – narancs és egyéb citrus félék, mangó, ananász – növelik a vas felszívódását. 

Hal:

– Halak adása omega-3 zsírsav tartalmuk miatt legalább hetente 1x ajánlott. 

– Tengeri halak előnye a magasabb zsírsav tartalom. 

– Édesvízi halak zsírsavtartalma ugyan alacsonyabb, de a potenciális nehézfémtartalom veszélye kisebb.

 Tehéntejalapú tejtermékek: 

– A joghurt – (fermentáció során a tehéntejfehérjék és laktóz bontódnak) könnyebben emészthető. 

– Naponta maximum 100–125 ml natúr joghurt, kefir – gyümölcsökkel, gabonafélékkel együtt adható. 

– A főzelékek komplettálására vagy gyümölcspüréhez keverve naponta 2 alkalommal 100 ml-enként 1 kávéskanál túró, reszelt sajt adható.

A rágásra szoktatást általában 8–10 hónapos kor körül kezdjük úgy, hogy villával törjük össze a főzeléket, egy-egy nagyobb, de egészen puha darabot hagyjunk a főzelékben, amit az ínyével összenyomhat.

 – A rágásra szoktatás 10 hónapon túli életkorra halasztása megnöveli a táplálási nehézségek előfordulásának gyakoriságát.

 – A rágcsálnivalók legyenek borsó nagyságúak, vagy egészen vékony puha szeletek, melyek a fogínyek (fogak) között és a szájban könnyen összenyomhatóak és szétomlóak. 

– Jó rágcsálnivalók a következők: banán, puha körte, sárgabarack, sárgadinnye, mangó, avokádó, megfőzött kelvirág, brokkoli, édesburgonya, sütőtök, megfőzött kis húsgombóc, sajt, stb. Banán hasábra vágva, párolt/sült zöldség gerezdek, fasírt hosszúkásan, avokádó szelet, tojás negyed szelet (nem karika!), minőségi halrúd (panír nélkül még), toast pirítva és hasábra vágva, palacsinta amerikai módon és hasábra vágva, dinnye hasáb, körte hasáb, fusilli tészta, párolt fahéjas alma hasáb, puha husik, stb…

– A rágcsálnivalók adása szülői (gondozói) felügyelet mellett történjen!

-A hasáb forma az ekkori jellemző fogás-technika miatt is fontos, ugyanis marok-fogással fog a gyermek kb. 9-12 hós koráig (átlag 9 hó körül). Azaz, markába teszi a darab ételt (ezért ne legyen pici a falat, nem tudná megfogni és attól öklendezne nagyon), ujjacskáival átfogja azt.

-9-12 hós kor körül alakul ez majd át szép fokozatosan csippentő fogássá. Akkor fognak jönni a majd min. 1cm X 1cm méretű kisebb, puha falatkák (pl. párolt zöldborsó, áfonya, reszelt sajt, tojás kocka, eper kocka, stb.)

  A hozzátáplálás technikája

 – Amíg a csecsemő nem tud önállóan ülni, az őt etető személy tartsa az ölében, jól megtámasztva vagy ültesse a csecsemőt az etetéshez hordozószékbe és a szilárd táplálékot adja kanállal!

 – Amikor a csecsemő már önállóan tud ülni – általában 8 hónapos kor körül – magas etetőszékbe ültethető.

 – A rágcsálnivalókat akkortól kezdjük adni, amikor a csecsemő már önállóan tud ülni és kialakul az a finommotoros készég, ami lehetővé teszi, hogy kis darabos ételeket mutató és hüvelykujja közé fogva szájához vigye (8 hónapos kor)

-10–12 hónapos kortól elkezdhető az edényből evőeszközzel történő önálló táplálkozás. 

– Amikortól a csecsemő erre készséget mutat, engedjék meg, hogy önállóan egyen, amellett, hogy még a kiskanállal történő etetését is folytatni kell!

 – A már önállóan táplálkozó csecsemő/kisded a családi étkezés részese legyen! 

Új ételek bevezetése

 – Ügyelni kell arra, hogy az újabb ételek egyenként kerüljenek bevezetésre és nagy türelemmel kell lenni minden esetben, hiszen ahhoz, hogy a csecsemő teljesen elfogadja, átlagosan 8 alkalommal (de akár 12–15 alkalom is lehet) kell próbálkozni egy étellel! Az étel visszautasítása normális és ismételt kínálásuk javasolt!

 – Két új étel bevezetése között legalább 3 nap teljen el! 

– Ennek a potenciálisan allergizáló ételek esetében különösen nagy jelentősége van, hogy az esetleges kóros reakciót felismerhessük. Ugyanebből az okból ajánlatos a potenciálisan allergén ételek bevezetése a délelőtti órákban. 

– Potenciálisan allergizáló táplálékok: földimogyoró, csonthéjasok (dió, mogyoró, mandula, makadámdió, kesudió, fenyőmag, szezámmag, mustármag, tehéntej, tojás, hal, tenger gyümölcsei (kagylók, rákok), szója, búza, zeller, farkasbab stb.

Glutén az 5. hónap kezdetétől adható, de 12 hónapos korig csak kisebb mennyiségben, különösen a bevezetés első heteiben ügyeljünk arra, hogy ne legyen nagyobb mértékű a bevitele!

MIT NEM ADUNK?

-Kerek/kemény/ragacsos ételeket, falatokat. Egészben adott dió, mogyoró, egyéb dió, cukorka, cseresznye, kukorica, kemény, nyers gyümölcs vagy zöldségdarab stb. fulladást okozhat.

-Nyers húst/halat/tojást/pasztőrizálatlan tejet/ TEJ ivásra 12 hós kor előtt (ételkészítéshez használható),

-MÉZ-et 12 hós korig.

-Sót és cukrot a pürékhez, ételekhez. 

-Gyógyteát, fekete és zöld teát.

-Kecsketejet: önmagában táplálkozás-élettani szempontból nem megfelelő a csecsemő számára. A tehéntej és kecsketej fehérje közötti keresztallergia kockázata magas.

 -Sűrített tejet.

KERÜLENDŐ formák/textúrák:

• érme alakú, keresztmetszetben/vagy gömb alak (pl. virsli karika, szőlő félbevágva vagy egészben, bébiparadicsom, sárgarépa karika)
• nagy/száraz húsdarab
• magot tartalmazó ételek, úgy, hogy nem magozzuk ki: dinnye, cseresznye, meggy, sárgabarack (foga is bele tud törni, amikor ráharap..), szilva, stb.
• kemény állag (pl. nyers répa/alma, POPCORN!, cukorka, nyalóka)
• hámozatlan gyümölcs/zöldség (alma/kiwi/körte/uborka), kivéve a puha héjú
• saláták, levelek (spenót, jégsali, ruccola, stb.): nagyon könnyen félrenyelhető, és mivel puha/vékony, a rágás nem indul be mindig a szájban, a baba nem érzi, hogy ott van (sütve bele lehet tenni bármibe, csak ne önmagában kínáljuk levélként)
• száraz/kemény kenyérhéj/kifli/zsemle (puhán, jó formába vágva (hasáb, vastagság) adható)
• ragadós állag (pl. mogyoróvaj, pillecukor, gumicukor, aszalt gyümölcs magába